A horgászat alapvetően kikapcsolódás, de nem mindenkinek. Többen versenyeznek is, és bizony  kemény munkát is jelenthet egy adott versenynap. Most egy kicsit a felkészülésről, azon belül is a mentális felkészülésről osztanék meg néhány gondolatot.
Számomra furcsa volt, hogy mentálisan is készülni kell egy versenyre, pedig többen alátámasztották az elméletemet. Ha nem vagy formában agyban is, lehet bármekkora szerencséd is a húzásnál a helyfoglalásnál, vagy ha előtted a hal, akkor is el lehet szúrni a  nap végkimenetelét.
Vegyük sorba.  Úgy gondoljátok a húzási sorrendnek, majd a hely húzásnak van a legnagyobb szerepe a versenyen. Ki hova húzott, jó hely vagy rossz hely stb.
Én azt mondom, minden fejben dől el. Ha nem tudsz koncentrálni arra amit el szeretnél érni,nem is fog sikerülni.
Sokszor látom amikor egy verseny előtt, rá feszülnek a versenyzők a számokra, persze hogy én sem vagyok kivétel. Nem akarom a 18-ast,vagy 32-est, aztán húzásnál azért is ezekből fog húzni a játékos.
Mi történt az agyban?
A nem akarommal, el is érték, hogy tudat alatt azt a számot lássák maguk előtt, amit nem akarnak, vagyis nem azt látták amit akarnak. Innentől egyértelműen a vonzásnak tudható be, hogy be is vonzották a nem kívánt helyeket.
Mit tegyünk, ha szeretnénk  jobb pozícióban kezdeni a versenyzést?
Arra koncentráljunk, amit szeretnénk elérni, lehet ez rögtön a helyhúzás is, de akár a végeredmény is.
Azok a  a horgászokat akik a végeredményre figyelték legtöbbször magabiztosan horgásznak, és egy gyengébb pozícióból is sikerült eredményt felmutatniuk.
De ugyanez fordítva is igaz. Hiába a jobb pozíció, ha agyban nem volt felkészült a horgász.
Itt is megfigyelhető, hogy azok a horgászok, akik tudatosan készülnek a versenyekre, szinte mindig eredményesek, vajon miért? Hiszen én is azzal horgásztam, és én is tudhatok annyit, csak valószínűleg nem volt előttem a hal. Jön a magyarázat.
Nem minden esetben van így, sőt a legtöbbször nem így van. Az igazság az, hogy vannak, akik felkészültebbek, és nem adják fel az első kudarcnál. 
Vázolok egy példát.
Xy egész héten dolgozott, és hétvégén szeretne egy jót versenyezni, de már hétvége közeledtével arra gondol, hogy amit nem végzett el feladatot, azt jövő héten bepótolja. Az első gondolat, ami ott maradt, és egész hétvégén maradni is fog. Hiába szeretné, nem tud elsiklani fölötte.
A család is panaszkodik, mert sosincs otthon, le kell nyírni a füvet stb.
A verseny napján persze, ott van és igyekszik is, sőt még favoritként kezdhet is, de valamiért nem jön a hal.
A szomszéd persze ütemesen húzza a halat. Ekkor el kezd kattogni, legtöbbször azon, hogy mit csinált rosszul. Lehet, hogy pont semmit, meg az is hogy mindent, és a végén már azon rágódik miért nem maradt otthon füvet nyírni, vagy ment volna el dolgozni.
Mindent csinált csak nem tiszta fejjel, és hagyta magát összezavarni.
A mellette ülő horgász, felkészült, a munkáját elvégezte,a füvet lenyírta stb.
Végül a nem éppen favorit helyen foglalt helyet, de itt már a horgászatra koncentrált. Távolság, mélység, anyag, stb. De a legfontosabb az, hogy tiszta fejjel, csak az eredmény lebegett előtte.
Biztosan ti is észrevettétek már, főleg amikor kapástalan időszak van.  Nézzük a spiccet, de nem mozdul, szinte már szuggeráljuk, hogy húzza meg, mert a legkisebb mozgolódásra már vágnának is be.
Aztán egyszer csak elcsavarja valami. A felfokozott adrenalintól túlfűtött állapotban az első után, szinte azonnal jön még egy kapás, esetleg még egy, és ott megint elvágták, ahogy az adrenalin visszaáll a normál szintre, a kapások megint elmaradnak.
Ez sem véletlen. A  tudatalatti be is hozta amit elképzeltünk, csak onnantól,  hogy elértük már nem arra koncentráltunk hogy a következő is ugyanúgy húzza el, hanem megelégszünk a jelennel. Persze várjuk az újabb kapást, de már nem ugyanaz az érzés.
Bonyolult kissé, de azért mégsem.
Szükséges hogy minden jól működjön, az időjárástól a helyhúzáson át, de ha agyban nem vagyunk ott, akkor semmi értelme.
Ismertek olyan horgászt, akinél érezhető a szenvedély, vagyis az a fajta hozzáállás  ami nélkülözhetetlen az eredményességéhez? Mert én többet is. Csak a horgászatról tud beszélni, és ha mondasz neki valamit olyan, mint ha meg sem hallaná,  de ha visszakanyarodunk a horgászathoz újra képben van.
Ez már  a beidegződés, amikor annyira odafigyel a horgászatra, hogy igazából koncentrálni sem kell, mert  túl a sokadik versenyen, minden meg van tervezve. A felkészülés, a horgászat,a mozdulat...,minden.
A tudatos horgász, vagy versenyző úgy készül, hogy mindent megtervez jó előre. Látja maga előtt a taktikát,a játékot,és végül a sikert is ,és bármennyire furcsa, de a mentális felkészülésnek legalább akkora fontossága van, mint bármi másnak, ami a horgászatban nem elhanyagolható, hogy egy jó napot zárjunk.
Irigykedünk a sikerekre,de vajon mi is mindent megteszünk ennek érdekében ?